Évszázados módszerekhez fordulnak az identitásukat féltő egyiptomi kopt keresztények. A biometrikus útlevelek világában csuklójukra tetovált kereszttel harcolnak a hatósági diszkrimináció ellen.
Reuters - Nasser Nuri Büszkén viseli a csuklójára tetovált keresztet Ajman Rafat Zaki is, aki hiába ministrál nap mint nap a kairói Szent Mihály-templomban, 22 évesen sincs személyi igazolványa. Amikor ugyanis hat évvel ezelőtt kérte, az egyiptomi hatóságok választás elé állították: vagy muszlimot írnak a „vallása” rovatba és igazhitűként él a külvilág szemében, vagy nem kap személyit. Több ezer sorstársához hasonlóan Ajman az utóbbit választotta, a biztonság kedvéért pedig tetováltatott egy kis keresztet a belső csuklójára – a múltban azokat a keresztény háborús árvákat jelölték így, akiket nem akartak muszlim nevelésre bízni.
Ajman apja egyébként csak azért tért át muzulmán hitre, hogy elválhasson feleségétől, de új hitébe magával vitte volna fiát is – az asszonynak vele együtt Kairóig kellett menekülnie. Hivatalosan a törvény egyébként a kersztények mellett áll, kimondva, hogy 16 éves korától mindenkinek jogában áll személyi igazolványt viselnie – vallása bizonyításához elég egy templomtól származó írásbeli igazolás.
Egyiptom patriarchális társadalmában az apa nem csak gyereke, hanem felesége és távoli hozzátartozói vallásáról is dönt, ami szélesre tárja a kaput a kényszertérítési kísérletek előtt. A BBC-nek álnéven nyilatkozó Nahlát, akinek a húga azért vette fel az iszlámot, hogy házasodhasson, újdonsült sógora lepte meg nemsokára azzal, hogy talált neki igazhitű férjet, ezért azzá kell válnia neki is. Hallván az először még szelíd kényszerre adott elutasító választ, a férfi rendőröket hívott, akik az őrszobára vitték és megverték a csak a lelkiismeretének engedelmeskedő nőt – állítja maga a sértett.
A Nemzetközi Keresztény Szolidaritás nevű civil szervezet jelentése a múlt hónapból 25 olyan estről tud, amelyben akarata ellenére próbáltak moszlim hitre téríteni valakit. Ennek áldozataival a hatóságok vajmi kevéssé törődnek, új vallásuk pedig teljes szigorral sújt le rájuk – halállal bünteti azokat, aki elhagyná az iszlámot, és újra felvennék keresztény hitüket. Peter Ramszesz Al Nagár helyi ügyvéd állítása szerint 3200 olyan keresztény szélmalomharcát képviseli, aki személyije alapján muszlimként kénytelen élni.
A nyolcvanmilliós Egyiptom 10 százalékát kitevő koptok számára a személyi nem mindössze identitásbeli kérdés. Tulajdonosa vallási hovatartozását feltüntető okmány nélkül senki nem tanulhat vagy részesülhet egészségügyi szolgáltatásokban. Papír nélkül még munkát vállalni, sőt, temetkezni sem lehet. – Nem akarom egy muszlim tömegsírban végezni, ki nem érti ezt? – panaszolta egy kopt nő a BBC-nek.
Egy tekintélyes keresztény lap főszerkesztője, Juszef Szidhúm szerint azonban a keresztényekkel szembeni diszkriminációt nehéz bárkinek is bizonyítania. Előfordul, hogy egy-egy keresztény lány csak szerelmi csalódás miatt áll elő a kényszertérítés vádjával, ahogy az sem ritka, hogy a keresztény szülők csak azért hangoztatnak ilyesmit, mert szégyellik, hogy gyermekük egy moszlim férfival jár. Szidhúm 1997 óta csak három olyan ügyre emlékszik, amelyben bizonyítottan kényszertérítés történt.
A visszaélésekről a BBC megkérdezte az egyiptomi belügyminisztériumot, de három hét elteltével sem kapott választ.
(Népszabadság, 2009.12.28.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.